bogi kozeliEz most egy picit rendhagyó írás lesz, mert csak részben kapcsolódik a sporthoz, de szerettem volna veletek megismertetni Boglárkát, akivel jó néhány képen szerepeltünk már együtt az Instán. Illetve rengeteg olyan posztot látok, ahol kutyával futtok, vagy egyéb házi kedvenccel pózoltok egy-egy képen. Ezért gondoltam arra, Boginak is szánok egy fejezetet, mert szervesen kapcsolódik az életemhez.




tamogatasBocsánat, hogy némileg saját magamra formáltam a már elhíresült Armstrong féle mondatot, de az én sportéletemben most jött el az a pillanat, hogy az Ensport mellet, aki a professzionális edzéstervezéssel eddig is támogatott már évek óta, most két szolnoki vállalkozás is megtisztelt azzal, hogy komoly terhet vesz le a vállamról.

Igaz ez most nem egyszerű feladat, mivel sok versenyt töröltek. Ez a felajánlás még akkor érkezett, amikor a járvány még a kanyarban sem volt, maximum Wuhanban.

Szóval ezúton is szeretném megköszönni nekik a lehetőséget: Kisállat eledel szaküzlet Szolnok, Sóház Panzió. Remélem, hogy az együttműködés sikeres és hosszú távú lesz, mint egy Ironman.

td1Több mindenről szeretnék írni, amit nem akartam szétszedni külön-külön blogbejegyzésre, mert eléggé kapcsolódnak egymáshoz. Így előre szólok, hogy bár igyekeztem tömören fogalmazni, még így is picit hosszú lesz, de szerintem érdemes végigolvasni.

Mint korábban már beszámoltam róla, januártól Szandi helyét, Erdélyi Nándi az Ensport alapítója vette át, és a továbbiakban vele készülök a megmérettetésekre. Szandinak innen is köszönök mindent, és sok sikert kívánok a továbbiakban.

runnerA Facebookon már néhány gondolatot megosztottam azokkal, akik követnek, és több pozitív visszajelzés volt, hogy de jó, hogy írtam róla, mert ő is pont ezzel a problémával küzd. Ilyen, és ehhez hasonló hozzászólások érkeztek más sportolóktól, ezért nem volt kérdés, hogy helye van a témának a blogon.

Sajnos én magam is beleestem abba a hibába, hogy túlterheltem magam mind edzésileg, mind pedig az év végi hajtás és a stressz által. Persze éreztem, hogy valami nem oké, mert amikor megnyitottam a TrainingPeaks edzésnaplót, finoman szólva sem őszinte mosollyal szemléltem a rám váró edzéseket, amiket már koránt sem a korábbi lelkesedéssel próbáltam kivitelezni. Aztán már meg sem próbáltam.

dal self finishMostanában (bár így volt ez korábban is) előbukkan egy-egy „bátor” sportoló, aki minimális sportmúlttal akar azonnal komoly távokat és célokat meghódítani. Azzal, hogy valakinek komoly céljai vannak, és el akar érni bizonyos dolgokat, nincs is semmi baj, sőt! Viszont véleményem szerint sora van a történetnek, mint a rétes evésnek. Előre szólok, hogy ez valószínűleg egy megosztó írás lesz.

szandiLassan, de biztosan beköszönt a tavasz, és a téli alapozásnak búcsút mondhatok. Persze az élet megy tovább, és gyúrok keményen a Nagyatádi főversenyre, az ExtremeMan-re. Aki rendszeresen olvassa a blogot az tudja, hogy idén az volt a terv, hogy megmutassuk, hogy mennyi az a legkevesebb edzés, amivel azért tisztességesen meg lehet csinálni egy hosszú távú triatlon versenyt.