Nekem anno komoly inspirációt, és lökést adott ez a sztori (több cikket, és wikipédia bejegyzést elolvastam vele kapcsolatban), főleg, hogy Madonna Buder 55 éves korában indult először Ironman versenyen. Ekkor mondtam azt, hogyha ő meg tudta csinálni, akkor lehetetlen, hogy nekem ne sikerüljön.
De térjünk vissza Madonnára. Állítólag egy pap mondta neki, hogy a futásnak mennyi előnye van, és nem csak testi, hanem lelki értelemben is. Ezt annak, aki fut, azt hiszem felesleges is bizonygatni. Neki is annyira bejött, hogy alig több, mint egy hónappal később már le is futotta első versenyét. Aztán persze még egy csomó másikat is, köztük az ikonikus Boston Maratont.
A futás azonban egy idő után egyre unalmasabbá vált számára, így egy társa javaslatára kipróbálta a triatlont. Gyakorlatilag teljes párhuzamot tudok vonni a saját sztorimmal, mert velem is ugyanez történt, és ő is egyből egy félironmannel nyitott, akárcsak én.
Innen már csak egy ugrás volt az első Ironman versenye, amit miután sikeresen teljesített rá is ragasztották az Iron Nun (vas apáca) becenevet. De most jön az, ami még számomra elképesztő, hogy az elmúlt 40 évben nagyjából 400 triatlon versenyen vett részt, amelyből 45 Ironman volt, ami azért egy elképesztően brutális szám. Én még csak 6x-os Ironman vagyok, és ugyan nem tudom, hogy mennyi lesz a vége, de kétlem, hogy valaha meg tudnám közelíteni ezt a teljesítményt.
A másik érdekesség, hogy ahogy idősödött úgy kellett újabbnál újabb korosztályokat létrehozni a versenyeken. A 2021-es Coloradoi versenyén, amin indult, miatta hoztak létre egy 90 feletti kategóriát. Természetesen egy csomó rekordot is felállított: 2005-ben, 75 évesen ő lett a legidősebb női versenyző, aki valaha is teljesítette a Hawaii Ironmant. Azóta megdőlt ez a rekord, ugyanis a japán Hiromu Inada a maga 87 évével átvette a vezetést.
Elárulta, hogy a hit és a versenyzés teljesen jól megfér egymás mellett, ugyanis a versenyzéssel a rászorulóknak is gyűjt. Tudjuk jól, hogy a triatlon egy drága sport, mivel meg kell venni a szükséges felszereléseket (futócipő, kerékpár, ruházat…stb), és akkor még a jelentős összegű versenynevezésekről, utazásokról ne is beszéljünk.
Madonna Buder azonban szerencsésnek tartja magát ezzel kapcsolatban is, mivel az adományoknak, és mások kedvességének köszönhetően van lehetősége elindulni a versenyeken. De sokszor a versenyszervezők is elengedik a nevezési díjakat számára. Ő pedig nem drága hotelekben, hanem ismerősöknél vagy barátoknál szerez szállást a verseny idejére.
Az Iron Nun gyakorlatilag megállíthatatlan, és amíg bírja, csinálja, mivel a sport már teljes mértékben összefonódott az életével, és szeretne továbbra is motiválni másokat. Még a sérülések sem tudják eltántorítani a sporttól, pedig 2021 májusában elesett a kerékpárjával és eltörte a kulcscsontját, a vállát és az egyik bordáját is, de pár hónappal később már újra edzett. Szerinte, sosincs túl későn elkezdeni mozogni (ezt hangsúlyozom én is rendszeresen).
Számtalan érdekesebbnél-érdekesebb Youtube videót találtok vele kapcsolatban. Elég, hogyha beírjátok az ismert videómegosztón, hogy Iron Nun.
De jobbat mondok. Miután megnéztetek párat, vegyetek róla példát, és ha még nem kezdtetek volna bele a sportba, akkor itt a lehetőség. Azt hiszem, hogy ezen cikk után kifogásnak helye nincs!
Az ő szavaival élve, „ha valaki nem túl fiatal ahhoz, hogy sétáljon vagy fusson, nem is lehet túl öreg ahhoz, hogy abbahagyja azt – az egyetlen kudarc az, ha valaki nem is próbálkozik, mert a próbálkozás már önmagában egyenlő a sikerrel”. A maratonokkal kapcsolatban pedig csak annyit üzen, hogy csak mindig a következő lépésre kell figyelni.
Hozzászólások: