Nyomtatás
balaton atuszas00005Az idei versenylistám érdekesen alakult, mert voltak tervezett versenyek, de voltak, amik csak úgy „beestek”. Ilyen volt a Balaton-átúszás is, ami ugyan fel volt írva listámra, hogy valamikor teljesíteni szeretném, de idén nem neveztem.

Aztán az egyik nap a Facebookon a Lidl nyereményjátékot hirdetett, amin játszottam, csak brahiból, és este jött az értesítés, hogy egyike voltam a 30 szerencsés embernek, akiket kisorsoltak.

Komolyan mondom egyből fülig ért a szám, hogy mekkora mázlim van.

Aztán majdnem nem lett az egészből semmi, mivel annyiszor tolták el a rossz időjárás miatt az eseményt, hogy már azt gondoltam, hogy idén elmarad, vagy olyan időpontban lesz, ami ütközik más versennyel (Nagyatád Extrememan). Aztán szerencsére nem így lett, mert július 14.-én megtartották eseményt.

Bencével már előző nap lementünk Balatonszepezdre Erdősi Józsi barátomékhoz, és másnap ők vittek át Révfülöpre, az átúszás kezdőpontjára. Ez nem is volt annyira egyszerű mutatvány, mert kis túlzással a fél ország lent volt Révfülöpön. A forgalom brutális volt, parkolóhelyet találni művészet, de azért minden összejött. Azt meg sem merem említeni, hogy még vissza is kellett szaladni Révfülöpről, mert otthon hagytam az úszószemüvegem és az úszósapkát, így újra végigtoltuk a tortúrát.
A kis előzetes kaland ellenére a regisztráció gyors volt, és a VIP sátornál fél percen belül megkaptam a karszalagom.

Felküzdöttem a neoprént, és egy gyors fotó után már baktattam is a starthoz.
 
balaton atuszas00004balaton atuszas00006

Nagyon impozáns látvány volt a vitorlásokból álló sorfal, és azt hiszem, hogy nem kevés biztonságot is adott az embereknek. Én ugyan sehol nem álltam meg, de sokan éltek a pihenés és frissítési lehetőséggel. Az is biztos, hogy sorfal nélkül nem is mertem volna nekivágni, mert történhet bármi.
 
balaton atuszas00003

A víz kissé hűs volt, leginkább azoknak, aki mellben úsztak, és a jelentős hullámzás miatt nehezebben tudtak így haladni. Neoprén nélkül 3-4 órát a 23 fokos vízben tölteni nem a legélvezetesebb dolog. Minden tiszteletem azoknak, aki ennek ellenére végigküldte.

Mivel nagyon sokan indultak, így óhatatlan volt, hogy folyamatosan ne érjek utol embereket, amikor vissza kellett váltani mellúszásra és megnézni, hogy hol tudok átcsúszni köztük. Ilyenkor lehetett jól látni, hogy mellben mennyire lassan tudott haladni az ember, mert mikor visszaváltottam gyorsra, akkor nagyon gyorsan lemaradtak, akiket előztem.

Azért a nyíltvízi úszás teljesen más, mint amikor az uszodában rója az ember a hosszakat. Kétszer sikerült így is sikerült beinnom, de legalább megoldottam a frissítést is egyúttal.

A látvány is csalóka, mert ugyan a túlpart mindig egyre közelebb volt, és nagyon közelinek tűnt, de azért kellett kalapálni rendesen, mire átevickélt az ember.
Az órámat nem indítottam el, mivel nagyon alacsony volt a töltöttség (tartalékoltam a vasárnapi bringa edzésre), ezért magammal sem vittem. Így a célnál Balatonbogláron fogalmam sem volt, hogy mennyi ideig úszhattam. Szerencsére kifelé menet, amikor a karszalagot leolvasták a hölgy azonnal meg is mondta az időeredményt, ami 2 óra 14 perc lett. Meg is lepődtem rajta, mert azt hittem, hogy rosszabb lesz, mivel nem vagyok egy Dzsonivejszmüller, és a körülmények sem voltak ideálisak. Megint csak bebizonyosodott, hogy nem hiába szenvedtetett Szandi (Ensport), a sok úszóedzéssel és technikával, mert ezek nélkül meggyőződésem, hogy sokkal nehezebben ment volna. Szóval mindent egybevetve, nagyon elégedett vagyok az eredménnyel, és egy újabb tétel van kipipálva a versenyzési bakancslistámon.
 
oklevel

A célban persze jól esett a csoki, péksütemény, alkoholmentes sör, mert irtózatosan szomjas voltam.

Miután begyűjtöttem az átúszásért kapott pólót, kezdtem keresni Józsiékat, mert azt beszéltük, hogy átjönnek Boglárra. De gyorsan rá kellett jönnöm, hogy ebben a tömegben esélytelen megtalálni őket, mivel minden cuccom náluk volt, a telefonomat is beleértve ez nem is volt olyan egyszerű feladat.

Mentő ötletként a célnál a Balaton-átúszás táblánál, ahol lehetett fényképeket készíteni megkértem egy srácot, akinél telefon volt, hogy segítsen, és had telefonáljak egyet. Nagyon rendes volt, és első szóra odaadta a telefont, így kiderült, hogy akkora sor volt a túlparton, hogy nem tudtak átjönni. Így hiába is keresgéltem volna őket.
Nincs más hátra, mint előre, vagyis akkor vissza a komppal, ami természetesen ingyenes volt az úszóknak.

Előtte Roland, aki tapolcai tűzoltó, mint megtudtam, megkért, hogy csináljak egy fotót a táblánál róla, majd rólam is készült így kép, ha már kihasználhattam a lehetőséget, amit nagyon szépen köszönök neki, hatalmas segítség és mentés volt!
 
balaton atuszas00007

Irány a hajóállomás és némi sorban állás után, már mehettünk is fel a hajóra. Kissé menekültszállítós feelingje volt a dolognak, és mosolyogtam is magamban, de azért teljesen kényelmesen sikerült utazni. Még hajóval sem volt olyan rövid, így még jobban látszott, hogy nem is volt kevés az a táv, amit úsztunk.
 
balaton atuszas00001

A célban már vártak a barátok, és mindenki örült, hogy Happy Enddel ért véget, ez az izgalmakat sem nélkülöző Balaton-átúszás.
 
 

Hozzászólások:

0
0
0
s2smodern
powered by social2s